Régente a sörözőkben, kocsmákban, falatozókban a szomjas ember sorba állt. Sorba állt a deszkapalánkkal körülvett dobogón trónoló pénztárosnőnél, kért egy pikoló sört, kifizette, kapott egy kis cédulát a kifizetett italáról. Majd újból sorba állt a söntésnél, ha sorra került, átnyújtotta a cédulkáját a csaposnak, aki azt egy deszkadarabból kiálló szögre tűzte. Megkapva italát elvonulhatott egy neki tetsző (tisztaságú, társaságú) magas, állóasztalhoz, és ezután már csak a szomjoltás következett. Ha kevésnek érezte a mennyiséget, vagy mást akart megkóstolni: kezdhette elölről a pénztárostól…